Egy gyakran emlegetett varázsszó: kötődés. De mit is jelent valójában és miért ennyire fontos téma ez? Kiváltképp koraszülötteknél?
Szia!
Ha most először jársz a blogon szeretettel köszöntelek!
Valószínűleg okkal vagy itt, így arra biztatlak, hogy nézz körül nálam és szemezgess a többi bejegyzésből is. Biztosan találsz majd számodra hasznos információkat, történeteket, és egy kis inspirációt. Örülök, hogy itt vagy! Most már nem vagy egyedül!
Amikor anyaként először hallottam a kötődésről és annak fontosságáról teljesen összezavarodtam. Olvasni kezdtem a témában, de még rosszabb lett a helyzet, hiszen mindenhol arról írtak milyen problémáink és nehézségeink lesznek a koraszülöttség miatt. Azt éreztem itt a világvége és még jobban emésztett a bűntudat a történtek miatt. Nos, mára már nem látom ilyen borúsnak a helyzetet. Úgy gondolom az olvasottak igazak is, meg nem is. Hogy jobban megértsd Te is miért írom ezt, kezdjük az elején.
Beszéljünk hát a kötődésről!
A korai anya-gyerek kapcsolat igen fontos
Harry Harlow kötődéssel kapcsolatos majomkísérletei óta egyértelművé vált mennyire fontos a korai anya-gyermek kapcsolat.
Azt tehát leszögezhetjük, hogy egy újszülött számára a legfontosabb édesanyja jelenléte. A születés utáni igen érzékeny időszakban megtörténik a bevésődés (imprinting), amikor úgynevezett lenyomatok keletkeznek az idegrendszerben. Mindez a későbbi kötődés meghatározója lehet mind a baba mind az anya, azaz a Te részedről is. Igen, nem csak a baba számára fontos ez, hanem az anyának is.
foto: motherandbaby.co.uk
Koraszülés esetén gyermekedet elválasztják tőled, inkubátorba kerül, új helyzetek, vizsgálatok, folyton cserélődő arcok veszik körül. Gyakran nincs lehetőséged vele lenni (szerencsére ma már sok helyen nem ez a gyakorlat), gondoskodásodtól és érintésedtől megfosztva telnek a napok, így a kapcsolatod alakulása gyermekeddel nagyban ennek hatása alá kerül.
Hányszor hallunk olyan eseteket, amikor egy (koraszülő) anya nem tud kapcsolódni gyermekéhez, nem érzi magát igazi anyának, fél a babájától netán később nem tudja ellátni a kicsit.
Csak valahogy erről nem illik beszélni és gyakran a "rossz szülő" jelzőjeként értelmezik. Pedig erről a legtöbb esetben szó sincs!!!
De ne menjünk el ennyire a szélsőségek irányába és mielőtt teljesen kétségbe esnél, fontos tudnod azt is, hogy ma már sok-sok kutatás bizonyítja azt is, hogy nem törvényszerű a kötődési probléma.
Igenis lehet kiegyensúlyozott a gyermeked ha koraszülöttként jött a világra!!!
Mi az a kötődés?
Nézzük picit a tudományos tényeket. Tágabb értelmezésben a kötődés két ember közötti kapcsolatot jelent, szorosabb értelemben pedig a szülő és a gyermek közötti köteléket. Utóbbi célja, hogy megteremtse a fizikai túlélés és a biztonság élményét. Ennek megvalósulása érdekében a gyermek és más személyek közötti közelség szabályozása.
A gyermek általánosan a szülőhöz fordul a biztonság érdekében, ott keres megnyugvást. A megnyugtatás egyes funkcióit serdülő- és fiatal felnőttkorban fokozatosan átveszik a pár-, valamint részben a baráti kapcsolatok. Számára a szülő nyújtja a védelmet, a szülő elérhetősége, megbízhatósága jelentősen befolyásolja a gyermek elvárásait, védekezéseit, valamint a biztonságkereső viselkedést.
A kötődésről nehéz lenne beszélni John Bowlby, brit pszichiáter és pszichoanalitikus nevének megemlítése nélkül.
Bowlby szerint a kötődés alapvetően egy ösztönös viselkedés, ami biztosítja a védelmet és a biztonságot.
Véleménye szerint az ember ezzel együtt születik, ami arra készteti már az újszülöttet is, hogy a gondját viselő másik emberrel minél szorosabb kapcsolatot alakítson ki (Bowlby, 1969). Ideális esetben az anya adott helyzetekben elérhető, válasz kész és megnyugtatóan reagál gyermeke jelzéseire és biztonságot nyújt számára veszélyes szituációkban.
Abban az esetben, ha a gyermek biztonságban érzi magát, nyitott a külvilág ingerei felé, és keresi is azokat. Azonban veszély esetén, beindul a kötődési rendszer, ami egy összetett, szabályozó rendszerként is felfogható.
Ez az, ami mentén a gyermekben ki fog épülni egy modell, ami későbbi kapcsolatainak alapját képezi majd.
Kötődési típusok
Mary Ainswoth, kanadai fejlődéspszichológus Bowlby tanítványaként érdeklődött az anyai szeparáció hatása iránt és munkájával nagyban hozzájárult a kötődés elméletének fejlődéséhez.
Az alapvető kötődési típusok meghatározásában idegenhelyzet-vizsgálata a legismertebb példa, amely alapján négy típust különböztetett meg (Ainthworth, 1969).
1. Biztonságos kötődés
Az anya fogékony gyermeke érzéseire, képes gyermeke számára optimális fizikai és pszichológiai biztonságot nyújtani; jelenléte, viselkedése megbízható és egységes (Szalai, 2014). Ennek az ideális kötődési típusnak eredményeképpen a gyermeket saját magába és a környezetébe vetett bizalom jellemzi, az anya-gyermek kapcsolatban a biztos kötődés és a stabilitás figyelhető meg (Szalai, 2014).
fotó:www.freepik.com
2. Szorongó-elkerülő kötődés
Az anya nem nyújt biztonságot; elérhetetlen, passzív, vagy teljesen elutasító; kevésbé fogékony a gyermek élményvilágára. A gyermek reakciója az elutasításra az „anyakerülő stratégia”.
Függetlenedni próbál, frusztrálódik, de nem fejezi ki az érzelmeit. Az anyától idő előtt eltávolodik, izolálódik.
3. Szorongó – ambivalens kötődés
Az anya következetlen, egyszer bünteti, majd túlóvja a gyermeket. Eredményeképpen szorongás alakul ki a gyermekben, mivel a szülő viselkedése bejósolhatatlan a számára. Nem mer bízni benne, de nem is mond le róla. Bizonytalanná válik, túlaggódó és a legkisebb stressz esetén is eltúlzó érzelemkifejezést produkál. A gyermek tapadósan próbál kötődni, követi az anyát.
4. Dezorganizált kötődés
Teljesen kaotikus szülői bánásmód, gyakran bántalmazó. A gyermek érzelmi világát, viselkedését leromboló hatást válthat ki.
Ha a szülő gyermekek számára hol elérhető, hol nem, vagyis viselkedése nem egységes, akkor a kötődési személy nemcsak feloldja a frusztrációt, hanem okozza is. Ennek értelmében azok a gyerekek, akiknek a szülei visszautasítóak és szorongóak voltak, nagy a valószínűsége annak, hogy gyakran elkerülők, ambivalensek lesznek és hajlamosak lesznek a szorongásos zavarokra
fotó:freepik.com
Ezek a típusok jól kifejezik az anya és a gyermeke kapcsolatának milyenségét. Mindezzel tovább nő a jelentősége a korai anya-gyerek kapcsolatnak, mert a gyermek életének későbbi szakaszaiban, végül felnőtt korában jelentős mértékben befolyásolja lelki egészségét (Szalai, 2014).
A leírtak alapján talán nem meglepő miért ennyire fontos tehát a kötődés. A fenti sorokat saját szakdolgozatomból idéztem, de a tényeken túl ott a valóság, ami időnként felülírja a kutatások eredményeit. Mert véleményem szerint lehet gyógyulni. Ha teszünk azért, hogy a sebek behegedjenek, ha igyekszünk a meglévő hiányokat valahogyan pótolni én hiszem, hogy van mód a gyógyulásra.
Az anyai szeretet a legjobb gyógyszer, ami nem ismer határokat!!!
Ha sorstársakkal is megosztanád történeted, csatlakozz zárt csoportunkhoz a Facebookon, amit Beszéljünk a koraszülésről néven találsz meg.
Mostanra pedig már az Instagramon is találkozhatunk, ahol szintén Beszéljünk a koraszülésről néven kereshetsz.
Fontos!
Nem vagyok szakértő! Ez a blog informáló jellegű. Saját véleményemet, tapasztalatomat, az általam gyűjtött- és fontosnak tartott ismeretanyagot tartalmazza. Köszönöm hogy ezt figyelembe veszitek.
Ha észrevételed vagy javaslatod van, kérlek oszd meg velem a beszeljunkakoraszulesrol@gmail.com email címen.
Felhasznált irodalom:
Ainsworth, M.D.S, Wittig, B.A. (1969). Attachment and exploratory behavior of one-year-olds in a strange situation. In: Foss, B.M. (Ed.). Determinants of infant behavior, 4. London: Methuen.
Rácz, B., (2018)., Koraszülő anyák szorongásának hatása a kisgyermekkori szorongásra. Babes Bolyai Tudományegyetem Pszichológia és Neveléstudományok Kar, Kolozsvár.
Szalai, T.D., (2014). A korai kötődési minták és a kötődési szorongás jelentősége az egészségben, betegségben, evészavarokban. Kapocs, 13(62), 48-57.
